Miért foglalkoztat bennünket a halál utáni élet? A halál az emberi lét egyik legnagyobb kérdése. Amikor elveszítünk valakit, óhatatlanul felmerül bennünk a gondolat: mi történik velünk a halál után? A túlvilágba vetett hit évezredek óta segíti az embereket abban, hogy értelmet találjanak az elmúlásban és enyhítsék a gyász fájdalmát. De vajon mit...
Sokan mondják magukról, hogy "maximalisták". Ez első hallásra jól hangzik: igényes vagyok, magasra teszem a lécet, a legjobbra törekszem. De vajon mindig előnyös, ha soha nem elégszünk meg kevesebbel, mint a tökéletessel? Vagy van az a pont, ahol a maximalizmus inkább akadály, mint erőforrás?
A mai életünk egyre nagyobb részét online töltjük: közösségi média, munka, tanulás, hírfogyasztás – szinte minden elérhető egy képernyőn keresztül. Bár a digitális világ rengeteg előnnyel jár, egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy van árnyoldala is: a mentális egészségre gyakorolt hatása nem elhanyagolható.
Az utóbbi években szinte mindenhol azt halljuk: "Gondolkodj pozitívan!", "Good vibes only!", vagy "A boldogság döntés kérdése." Első hallásra ezek a mondatok inspirálónak és felemelőnek tűnnek – hiszen ki ne szeretné, hogy több öröm és derű jusson az életébe? De van ennek egy árnyoldala is. Ez az, amit a pszichológiában toxic positivity, azaz...
Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor rá kell ébrednie: nem tudunk mindenkinek és mindennek megfelelni. A saját határaink felismerése nem önzés, hanem önismeret és önvédelem, amely segít abban, hogy testi-lelki egészségünket megőrizzük, és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat alakítsunk ki.
A gyász az élet természetes része, de amikor benne vagyunk, erről hallani sem akarunk, hiszen megélése rendkívül nehéznek és kilátástalannak tűnhet. Mindenki másképp gyászol: van, aki bezárkózik, van aki társaságra vágyik, van aki tagadni akarja, van aki próbálja megérteni.
A hipnózis és a módosult tudatállapotok azonos területhez tartoznak, és gyakran egyformán misztikus körítésben jelennek meg a médiában, pedig a pszichológiában jól kutatott és hasznos eszközök. A hipnózissal és más adaptív technikákkal, módszerekkel kiváltott módosult tudatállapotok ugyanis lehetővé teszik, hogy másképp tapasztaljuk meg a...
Sokan fogalmaznak meg kételyeket, félelmeket a hipnózis alkalmazásával szemben. "Bármit megtehetnek velem?" "Elveszíthetem közben az önkontrollt?" "Parancsokat ültetnek belém?" A hipnózis azonban nem egy kiszolgáltatott állapot, hanem olyan tudatállapot, ami segít abban, hogy hatékonyabban dolgozz a saját céljaidért, miközben mindig te maradsz a...
A hipnózis nem varázslat, és nem is "kontrollvesztés". Sokkal inkább egy olyan természetes, nyugodt állapot, amikor az elménk végre nem százfelé figyel, hanem megpihen és fókuszál. Ilyenkor a belső kritikus hang halkabb lesz, a figyelem befelé fordul, és könnyebben kapcsolódunk a saját érzéseinkhez, emlékeinkhez és erőforrásainkhoz.
A "megpróbálom" szó a szuggesztiók között gyengébb erejű, mint a határozott, cselekvésre irányuló kijelentések. Ennek oka pszichológiai és nyelvi szinten is magyarázható.
Mi a szuggesztió? Olyan gondolat, kép vagy javaslat, amelyet a tudattalan könnyen befogad. Nem varázslat, hanem a pszichológiai munka természetes eszköze, hiszen segíthetünk magunknak azzal, amit gondolunk vagy elképzelünk.
Milton H. Erickson amerikai pszichiáter volt, akit világszerte a modern hipnózis atyjának tartanak. Saját élettörténete – több súlyos betegség és mozgáskorlátozottság – megtanította arra, hogy az emberi lélekben hihetetlen erőforrások rejlenek. Hitt abban, hogy minden ember képes a változásra, és a megoldások gyakran már bennünk vannak – csak meg...