Lehet a pozitivitás mérgező?
Az utóbbi években szinte mindenhol azt halljuk: "Gondolkodj pozitívan!", "Good vibes only!", vagy "A boldogság döntés kérdése." Első hallásra ezek a mondatok inspirálónak és felemelőnek tűnnek – hiszen ki ne szeretné, hogy több öröm és derű jusson az életébe? De van ennek egy árnyoldala is. Ez az, amit a pszichológiában toxic positivity, azaz mérgező pozitivitás néven emlegetünk.
Mi a toxic positivity?
A pozitivitás fantasztikus dolog. Ám ha úgy jelenik meg, hogy általa a negatív érzéseket – szomorúság, harag, csalódottság – egyszerűen csak letagadjuk, elnyomjuk, vagy másokat arra biztatunk, hogy ne "engedjék meg maguknak" ezeket az érzéseket, akkor beszélünk toxikus pozitivitásról, ami azt sugallja, hogy csak a jókedv elfogadható, mintha a nehéz érzések valami szégyellnivalót jelentenének. Néhány tipikus mondat, ami erre utalhat:
"Az idő majd mindent megold, ne foglalkozz vele.!"
"Másoknak sokkal rosszabb, nincs okod panaszkodni."
"Erősebb vagy annál, hogy sírj."
Ezek a szavak gyakran jó szándékból hangzanak el, mégis azt
üzenik:
"Nincs helye a rossz érzéseidnek."
Emiatt működésbe indulhat elfojtás, szorongás, önértékelési problémák, megjelenhetnek kapcsolati nehézségek, és kialakulhatnak akár szomatikus tünetek is.
Miért káros a túlzott pozitivitás?
- Elfojtja a valós érzelmeket. Ha nem engedjük meg magunknak, hogy szomorúak vagy dühösek legyünk, ezek az érzések nem múlnak el, csak mélyre szorulnak.
- Bűntudatot kelt. Az ember úgy érezheti, "valami baj van velem", mert nem tudok mindig boldog lenni.
- Távolságot teremt a kapcsolatokban. Ha valaki a fájdalmát osztja meg, de csak annyit kap válaszul: "Gondolj a jó dolgokra!", könnyen magányossá válhat.
Hogyan ismerjük fel magunkban?
Ha gyakran erőltetett mosollyal reagálsz, még akkor is, amikor belül összetörtnek érzed magad.
Ha gyorsan elintézed mások nehézségeit egy motiváló mondattal, ahelyett, hogy valóban meghallgatnád őket.
Ha saját magadat bünteted: "Nem lenne szabad így éreznem, hálátlannak tűnök."
Mit tehetünk helyette?
Az élet természetes része a teljes érzelem-spektrum – a boldogság éppúgy, mint a szomorúság, fájdalom.
Az egészséges önismeret nem azt jelenti, hogy mindig vidámak vagyunk, hanem hogy őszintén kapcsolódunk ahhoz, ami bennünk zajlik.
- Adj engedélyt az érzéseidnek. Néha rendben van szomorúnak lenni, dühösnek lenni, vagy csalódottnak lenni.
Hallgass empátiával. Amikor más panaszkodik, ne rögtön megoldást vagy pozitív mantrát adj, hanem figyeld meg: mire van igazán szüksége – gyakran csak arra, hogy meghallgassák.
Törekedj realista optimizmusra. Ez azt jelenti: lásd meg a lehetőségeket és a reményt, de ne tagadd le a valós nehézségeket.