Félig tele vagy félig üres pohár?

Biztosan ismeri a klasszikus példát: amikor lerakunk az asztalra egy poharat, ami pontosan félig van vízzel, egyesek félig tele, mások félig üres pohárként látják. Ez a kis példa sokkal többről szól, mint egyszerű szójáték. Valójában a világképünket, a nehézségekhez való hozzáállásunkat és a lelki jóllétünket tükrözi.

Ki mire fókuszál?

Azok, akik szerint már félig üres a pohár, a hiányra fókuszálnak. Talán többet panaszkodnak, elégedetlenkednek, szomorkodnak, mérgeskednek, veszekednek, hiszen fókuszuk arra irányul, hogy valamit teljességében elveszíthetnek. Azok, akik szerint még félig tele van a pohár, az optimistál. Arra fókuszálnak, annak örülnek,  ami még elérhető, amivel a hiány enyhíthető, pótolható

"a félig tele pohár" - az optimista

Az optimista ember a lehetőségekre fókuszál. Azt nézi, mi van meg, és hogyan lehet abból építkezni. Nem arról van szó, hogy tagadja a problémákat, hanem inkább arról, hogy az esélyekre figyel a veszélyek helyett.

Előnyei:

  • nagyobb kitartás nehéz helyzetekben,

  • jobb lelki és testi egészség,

  • erősebb emberi kapcsolatok,

  • több remény és motiváció.

Hátrányai:

  • hajlamos lehet elbagatellizálni a gondokat,

  • könnyebben csalódik, ha a dolgok nem a várakozásai szerint alakulnak,

  • olykor halogat, mert bízik a "majd megoldódik" hozzáállásban.

"a félig üres pohár" - a pesszimista

A pesszimista inkább a hiányokra és a veszélyekre figyel. Számára a félig üres pohár azt jelenti: valami nincs rendben, valami hiányzik. Ez a gondolkodásmód sokszor védekezés: "ha a rosszra számítok, nem ér csalódás."

Előnyei:

  • segít reálisan mérlegelni a kockázatokat,

  • erősebb biztonságérzetet adhat,

  • az ún. defenzív pesszimizmus miatt gyakran alaposabb felkészülést eredményez.

Hátrányai:

  • hajlamos az aggodalmaskodásra és a szorongásra,

  • sokszor észre sem veszi a lehetőségeket,

  • kapcsolataiban lehúzó hatású lehet,

  • fokozza a depresszió kockázatát.

Egyensúly - a "rugalmas realizmus"

Valójában senki sem 100%-ig optimista vagy pesszimista. A legtöbben a helyzettől függően váltogatjuk a szemléletünket. Az egészséges működés kulcsa a rugalmas realizmus: tudjunk optimisták lenni, amikor előrelépésre van szükség, és pesszimisták, amikor kockázatot kell mérlegelni.

Legközelebb, amikor meglátsz egy félig tele poharat, mikor mérlegelsz egy élethelyzetet, gondold végig: vajon melyik éned nézi most? És ami talán még fontosabb: mit nyernél, ha néha másik szemszögből tekintenél rá?